Megérkeztem, itt vagyok. Ugribugri kicsi nyúlnak tartanak, pedig egy nagyteljesítményű, okos, szép és szerethető kutyakölyök vagyok. Szeretek itt. Hatalmas házam van, kis kerttel, de odakint jobb. Sok felfedeznivalóm van, bejárhatom a végtelennek tűnő mezőt, a fák között kóborolhatok és még a lakásba is be-beteszem a mancsom. Néha rám szólnak, jól megdögönyöznek, és persze játszanak velem. Azt szeretem a legjobban, amikor hagynak durmolni (sokat és szerencsére jól alszom), és persze azt, amikor eljön az evés ideje. Naponta háromszor, néha egy kis nasival. Mindenevő vagyok, de nem hagynak nekem békét, mivel azt mondják, habzsolok, pedig csak jóízűen elfogyasztom a különböző ismeretlen, ízes falatokat. Oké, egy kicsit gyors vagyok, hátha kapok még egy adagot. S ha még kapnék, eltűnne ez a nyuszis kinézet is, mert nagy lennék, és ugrálás közben inkább bakkecskére hasonlítanék nem pedig nyúlra :o)Gréta 2008. június 16-án született Budapesten, egy hétkölykös család második lányaként. Lakóhelyére augusztus 07-én tette be a lábát és az egész családot elbűvölte. Kis sárga gombolyag, aki már 16 hetes lesz.
Nyolc hete van nálunk és már több hete másból sem áll az életem, csak a hatalmi villongásokból. Na, nem a Húgommal, hanem a kutyánkkal. Ez a kutya nem kutya, hanem egy fenevad. Harap, ugrál, kiszedi a virágokat a cserépből, felugrik minden létező alkalmatosságra, mint asztal, szekrény és szék. Neki csak az kell, ami a legmagasabb helyen található. A terasz úgy néz ki estére, mintha bombatalálat érte volna. Cipők (mert persze rögtön kapott vagy két párat) hegyekben, felhurcolt kövek, összegyűrt szőnyeg és egyéb finomságok.
A tekintélyelvű nevelés híve vagyok. A Főnök nem más, hanem én és nincs apelláta. Gréta ezeket a fogalmakat nem ismeri. Mindenkit megrág, hátulról támadva az ember bokájába kap, és persze ugrál. Ha rászólunk, akkor visszaugat. Lassan ki kell írni, hogy „Vigyázz, a kutya harap!” Gréta nem egy rottweiler, egy pitbull vagy más veszélyes állat, hanem a család barátja, a gyerekek kedvence: egy retriever. Ráadásul ez a labrador nem szereti, ha simogatják, vagy csak azt nem, ha én fogdosom. Ilyenkor inkább elkapja a kezem és harap, harap és rág. Tegnap megelégeltem a dolgot és megpróbáltam bebizonyítani, hogy előrébb állok a falkában, mint Ő. Azt vettem észre, hogy inkább megfullad, de a megadás nem megy neki. Jó húsz perces foglalkozás után - egy kicsit meglepődve - megengedett pár simogató mozdulatot. Haladásról még csak nem is beszélhetek, mert amilyen fiatal, még olyan feledékeny is. Ma ismét bizonyítanom kell, de ha azt akarom, hogy pár hónap múlva egyáltalán be tudjak menni a lakásomba, muszáj időt szánnom a kutyánkra.
Nyolc hete van nálunk és már több hete másból sem áll az életem, csak a hatalmi villongásokból. Na, nem a Húgommal, hanem a kutyánkkal. Ez a kutya nem kutya, hanem egy fenevad. Harap, ugrál, kiszedi a virágokat a cserépből, felugrik minden létező alkalmatosságra, mint asztal, szekrény és szék. Neki csak az kell, ami a legmagasabb helyen található. A terasz úgy néz ki estére, mintha bombatalálat érte volna. Cipők (mert persze rögtön kapott vagy két párat) hegyekben, felhurcolt kövek, összegyűrt szőnyeg és egyéb finomságok.
A tekintélyelvű nevelés híve vagyok. A Főnök nem más, hanem én és nincs apelláta. Gréta ezeket a fogalmakat nem ismeri. Mindenkit megrág, hátulról támadva az ember bokájába kap, és persze ugrál. Ha rászólunk, akkor visszaugat. Lassan ki kell írni, hogy „Vigyázz, a kutya harap!” Gréta nem egy rottweiler, egy pitbull vagy más veszélyes állat, hanem a család barátja, a gyerekek kedvence: egy retriever. Ráadásul ez a labrador nem szereti, ha simogatják, vagy csak azt nem, ha én fogdosom. Ilyenkor inkább elkapja a kezem és harap, harap és rág. Tegnap megelégeltem a dolgot és megpróbáltam bebizonyítani, hogy előrébb állok a falkában, mint Ő. Azt vettem észre, hogy inkább megfullad, de a megadás nem megy neki. Jó húsz perces foglalkozás után - egy kicsit meglepődve - megengedett pár simogató mozdulatot. Haladásról még csak nem is beszélhetek, mert amilyen fiatal, még olyan feledékeny is. Ma ismét bizonyítanom kell, de ha azt akarom, hogy pár hónap múlva egyáltalán be tudjak menni a lakásomba, muszáj időt szánnom a kutyánkra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése