Imádok rajzolni. Egyetlen probléma van, nem tudok (ezt nagyon nehéz kijelentenem). Gyerekkoromban eszembe se jutott, hogy rajzolgassak a szüleimnek, csak a kötelező rajzfoglalkozásokon vettem részt. Ráadásul, ha valamit rosszul, vagy nem úgy csináltam, ahogy elvárták, a tanárom jól meghúzta a copfom. Így a rajz nem lett az erősségem, viszont mások tehetségét mindig is csodáltam és igen, irigyeltem is. Többször próbálkoztam – főleg tiniként – másolással. S mivel elfogult voltam, vagyok magammal, kijelenthetem, hogy elég sikeres rajzok lettek. Ez a rajz mizéria akkor tört ki igazán rajtam, amikor első osztályos ismerősömnek a tanító néni azt a házi feladatot adta, hogy rajzoljon békát, őzet és más jópofa állatot. Komolyan ezt várják egy hatévestől? Na, jó, tudok elefántot rajzolni (hátulról), de más állat csak Activity szinten ismerhető fel – találgatással.
A mostani rajzolós korszakom kimerül a firkálgatásban, abban Ász vagyok. Pszichológiai tanulmány lehetne a telefonálás közben rajzolt nyílerdő, a hurkokból összeállított virágfej és a többi nonfiguratív próbálkozásom. Egyes ilyen cetliket hónapokig őrzök, mivel annyira tetszenek. :-)
Már párszor elhatároztam, hogy részt veszek egy tanfolyamon, ahol megtanítanak – csak úgy a képzeletet használva – rajzolni. Hallottam róla, hogy több helyen is indítanak ilyen felszabadító kurzust. Amit igazán kipróbáltam volna, az agykontrollt is felhasználó kétnapos továbbképzés. Aztán rájöttem, az, hogy profi módon rajzolhassak, nem éri meg az elkért árat. Biztos másként látnám utána a világot, sőt még ábrázolni is tudnám, és mivel úgy képzelem, hogy egy kép készítése is olyasmi lehet, mit az olvasás, ki is kapcsolna. Ebbe belegondolva döntöttem úgy, hogy inkább könyveket vásárolok, mert olvasás után másként látom a világot, kikapcsol és az ábrázolásmódom is finomodik – beszéd közben több szót használok.
Könyvvásárlásban is otthon vagyok, így nem volt nehéz felfedeznem a most megjelent Jobb agyféltekés rajzolás című művet. A gondolatmenetemet követve rögtön lecsaptam rá, már csak a futárt várom és kezdődhet újabb karrierem kezdete.
A mostani rajzolós korszakom kimerül a firkálgatásban, abban Ász vagyok. Pszichológiai tanulmány lehetne a telefonálás közben rajzolt nyílerdő, a hurkokból összeállított virágfej és a többi nonfiguratív próbálkozásom. Egyes ilyen cetliket hónapokig őrzök, mivel annyira tetszenek. :-)
Már párszor elhatároztam, hogy részt veszek egy tanfolyamon, ahol megtanítanak – csak úgy a képzeletet használva – rajzolni. Hallottam róla, hogy több helyen is indítanak ilyen felszabadító kurzust. Amit igazán kipróbáltam volna, az agykontrollt is felhasználó kétnapos továbbképzés. Aztán rájöttem, az, hogy profi módon rajzolhassak, nem éri meg az elkért árat. Biztos másként látnám utána a világot, sőt még ábrázolni is tudnám, és mivel úgy képzelem, hogy egy kép készítése is olyasmi lehet, mit az olvasás, ki is kapcsolna. Ebbe belegondolva döntöttem úgy, hogy inkább könyveket vásárolok, mert olvasás után másként látom a világot, kikapcsol és az ábrázolásmódom is finomodik – beszéd közben több szót használok.
Könyvvásárlásban is otthon vagyok, így nem volt nehéz felfedeznem a most megjelent Jobb agyféltekés rajzolás című művet. A gondolatmenetemet követve rögtön lecsaptam rá, már csak a futárt várom és kezdődhet újabb karrierem kezdete.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése